Ültessünk hát egy diófát!

A zalai dimbes-dombos vidéken, az erdők szélén, az átkötő utak mentén, a hegyi horgosokban, a Zala folyó partján, a régi házak udvarában sok diófát lehet még találni. Az elmúlt években, a falukban is nagyobb volt az építkezési láz és a szántóföldek helyét átvették az új lakóparkok és új kerteket alakítottak ki. Látom, hogy a füvesítésre az emberek mennyi energiát és pénz fordítanak. A gyümölcsfák ültetése pedig nem jellemző. Különösen a Diófát hiányolom! Ami számomra érthetetlen, hiszen az egyik leges leg sokoldalúan hasznosítható fa.

Nem véletlen az elnevezése sem, Juglans regia „Királyi dió”.

Kertünk, udvarunk ékessége, dús lombozata árnyékot adó a nyári meleg napokon.

Csonthéjas gyümölcse egyik legfontosabb élelmezési cikkünk. Nagyon szeretem csakúgy magában elrágcsálni . Legtöbb sütemény elkészítésénél is alapvető hozzávaló. Itt Göcsejben jeles ünnepek elképzelhetetlenek diós kalács nélkül, mint a húsvét, karácsony, keresztelő, szüret, disznóvágás stb.

diós kalács torta, ahogy én készítem...

Én most Gábor napra ajándékba sütöttem ezt a diós kalács tortát, kicsit szakítva a régi hagyományos recepttel. 

aszalt gyümölcsökkel megszórva....

Terike  blogjában (szanter.blogspot.com) látható a recept és az elkészítés menete.

Süteményeken kívül, diót tehetünk a salátákba vagy a húsételek mellé. S még készíthetünk a zöld-dióból finom diólikőrt is. A méz és a dió együtt nagyon finom ízt ad, különösen fonott kalács és margarinnal együtt fogyasztva. Ősszel én mindig készíttek dió-magvasmézet, ami a tél vége felé már jól összeérik.

dió magvasmézem, akácmézből.....

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a dió sokféle gyógyhatását. A rendszeres fogyasztásával jelentősen javíthatjuk ereink állapotát, csökkenthetjük a koleszterinszintünket, vitamin tartalmánál fogva jót tesz az egészségünknek.

A fent leírtak alapján, feltétlen szükségünk van dióra. Saját dióra, mert a zöldségesnél nem kaptunk dióbelet, a piacon is csak szezonálisan árulják, és amit a hipermarketek dióbél címén árulnak, nos, annak a minőségéről jobb nem beszélni. Inkább elveszi az ember kedvét a diófogyasztástól, minthogy az igényeinket kielégítené.

Ültetni akarjunk egy diófát. Sajátot, aminek termése garantáltan jó minőségű, hiszen magunk szedtük össze magunknak, nem penészes, mert gondosan leszárítottuk, és diótöréskor tiszta, megmosott kézzel válogattuk.

És semmivel se pótolható az az élmény, amikor az érőfélben lévő diót magunk szakítjuk le a fáról, és a dióbélről még a vékony hártyát is lehúzva kóstoljuk meg! Ilyen finomat sehol se kapni! 

Ültessünk hát egy diófát!

Életkerék kenyér....

Otvenentul.hu internetes helyen „Kalács” blogjában olvastam először az Életkerék kenyér készítéséről. Klassz fotó illusztrálta az elkészült kenyeret, mindjárt kedvet is kaptam a megsütésére. Rám jellemzően, hogy soha nem követem 100%-ban a kiválasztott receptet, vagy másik hasonló recepttel, illetve saját kútfőből merített ötlettel szoktam bevariálni. Na és a mennyiségek méricskélése is olyan találom félére szoktam venni, vagy összejön, vagy nem alapon. Most a „Kalács” által leírt kenyér receptet kicsit módosítottam a Terike (szanter.blogspot.com) zsúrkenyér receptjével. Először is a liszt mennyiséget 1kg és 20 dkg-ról 70 dkg- ra csökkentettem. Terikénél látható ebből a mennyiségből is milyen szép formás kenyeret lehet sütni. Másodszor elhagytam a krumplipelyhet, helyette több olajt és plusz vajat tettem és az élesztő mennyiségét is csökkentettem. A két receptből ez jött össze.

Nagyon szépen megkelt és megsült a kenyér és igazán mutatósra sikeredett. Az íze sem volt rossz, talán kicsit sótlan lett. Így jár az ember, ha tengeri sót használ.

Jó szívvel ajánlom a módosított receptet minden sütni szerető kedves embertársamnak.

Hozzávalók:

50 dkg BL55 liszt
20 dkg BL80 liszt
4 dl tej
1 dl víz
2 dkg vaj
3 kanál olaj
4 kávés kanál só
1 kávés kanál cukor
3 dkg élesztő

A tetejére 1 tojás és magvak ízlés szerint.(napraforgómag, mák, dió, tökmag, szezámmag)

Elkészítés:

Az élesztőt langyos cukros tejben felfuttatjuk. A 2 féle lisztet egy nagy tálba szitáljuk, beleszórjuk a sót, beleöntjük az élesztőt és a tejjel összegyúrjuk. Ha nem áll össze, apránként langyos vizet öntünk hozzá. Amikor a tészta már teljesen sima hozzá tesszük az olajt és a vajat, jól összegyúrjuk. Letakarva 2 x fél órát kelesztjük, közben egyszer átgyúrjuk. Ezután a tésztát 18 darabra osztjuk, a darabokat gömbbé formáljuk. A tésztagömböket virágalakban sütőpapírral bélelt tepsibe körberakjuk. Megkenjük a felvert tojással és a magokat rászórjuk a kenyérre. Még fél órát hagyjuk kelni.  Sütés 200 fokos sütőben 25 perc.(Én a ventilátoros sütőben, alsó-felső meleg használatával készítettem.

Barlahidai búzaprósza történetem....

Ha Göcsej vidékről esik szó, mindig előkerül a prósza, mint jellegzetes egytál ételünk. Én is gyakran sütök, hiszen könnyen elkészíthető tartalmas étel, na és hidegen is fogyasztható. Sok honlapon ,blogokban, és receptajánló sütkérezős oldalakon szerepel a receptje hagyományos és mai formában is.

Én így készítem el:

Krumpliprósza (krumplimálé) 6 nagyobb burgonya, 2 db 450 gr. –s kefir, 10-12 evőkanál liszt, 1 evőkanál zsír, 2 1 db 180 gr.-s tejföl, 1 teáskanál só, 1 fel lila hagyma. A burgonyát megmosson, meghámozzon, és reszelőn lereszelem.  A reszeléket a kefirben gyorsan elkeverem, hogy ne barnuljon meg. Hozzáadom a lisztet, a sót, jól összekeverem. Erősen kizsírozott, kilisztezett tepsibe öntöm. A tepsibe arányosan elosztom a keveréket, és a fele mennyiségű tejföllel meglocsolom, karikára szelt lila hagymával megszórom. Forró 200 C –s sütőben 40-50 perc alatt pirosra sütöm.

Régebbi szakácskönyvek receptjei között barangolva, találtam ezt a Búzaprósza receptet

Barlahidai búzaprósza 30 dkg liszt, 2 tojás, 1 bögre tej, só és diónyi vaj. A tojást a tej egy részével nagyobb pohárban, vagy tálban jól fölverjük, megsózzuk, és a lisztet belekeverjük. Fakanállal simára keverjük, és a megmaradt tejjel sűrű palacsintatésztává dolgozzuk. Zsírozott tepsibe öntjük, tetejét olvasztott vajjal vagy zsírral meglocsoljuk, és forró sütőben megsütjük. Meghinthetjük cukorral, de anélkül is nagyon jó. Nagy kockákra vágjuk, és forrón tálaljuk.

Azért oly kedves nekem ez a recept, mert édesanyámat juttatja eszembe, aki gyakran készített ilyen prószát és hozzá mindig elmesélte a Barlahidai emlékeit.

Egy fiatal leányról szólt kinek jó lelkű nagynénje lakott Barlahidán.

Édesanya Nován született és élt ifjú korában és a 4 kilométerre fekvő Barlahidai falu távját, a mezőn át gyalogosan sokszor megtette.

Nagymama nem nézte jó szemmel, mikor a fiúk elkezdtek legyeskedni anyám körül és bálba, táncmulatságokba hívták öt. Mivel a 7 gyerekből legidősebb lévén ráhárult a legtöbb feladat, nem csak a mezőn, de a háztájiban is.

Mikor eljött a mulatság időpontja , nagynéni mindig üzent, hogy anya látogassa meg ,kitalálva valami feladatot neki és ezért Barlahidán kelljen aludnia. Persze a feladat helyett a báli táncmulatságba mehetett el Édesanya.

Hát így falazott unokahúgának a kedves jóságos nagynéni.

További régi receptek:

Aludttejes búzaprósza 2 bögre aludttej, 1,5 bögre liszt, késhegynyi őrölt fahéj, 1-2 evőkanál cukor, 1/2 tojásnyi zsír, kávéskanál szódabikarbóna, 2 tojás, 2-3 evőkanál tejföl, csipet só. Az aludttejben elkeverjük a cukrot, a sót, a szódabikarbónát, a tojást, a fahéjat, végül a lisztet. Az egész anyagot nagyon jól kikeverjük, erősen kizsírozott tepsibe öntjük. Tetejét olvasztott zsírral és néhány kanál tejföllel meglocsoljuk. Forró sütőben megsütjük. Ha megsült, porcukorral meghintjük, de anélkül is finom. Ez a mennyiség csak egy kisebb tepsibe elég.

Kukoricapósza (kukoricamálé) 40 dkg kukoricaliszt, 2 pohár aludttej, 1 pohár tejföl, 1 kávéskanál szódabikarbóna, tojásnyi zsír, 1 bögre szilvalekvár, kevés só. A kukoricalisztet mély tálba tesszük, hozzáadjuk a szódabikarbónát, a sót, az aludttejet és a tejfölt. Jól összekeverjük (közepes sűrűségűnek kell lennie). Jól kizsírozott tepsibe öntjük. Tetejét langyos zsírral meglocsoljuk, és szilvalekvárt csöpögtetünk sűrűn a tetejére. Forró sütőben megsütjük. Ha lekvárosán nem szeretjük, akkor zsíros, apróra vágott tepertővel is készíthetjük.

Kukoricaprósza másképpen 3 dl kukoricaliszt, 10 evőkanál búzaliszt, 2 tojás, 2 dkg élesztő, 2 alma, 1 vaj, 1/2 liter tej, 1 citrom héja, 5 evőkanál cukor, 2-3 evőkanál apróra vágott dió, diónyi zsír, só. A kukoricalisztet mély tálba tesszük, és 3-4 dl fölforralt tejjel leforrázzuk, így hagyjuk két óráig. Az élesztőt a megmaradt tejjel és egy kanál cukorral fölkelesztjük. A tojássárgáját négy kanál cukorral, a vajjal habosra keverjük, és a kihűlt kukoricás anyaghoz adjuk az élesztős tejjel együtt. Hozzáadjuk a reszelt almát, a citromhéjat, a búzalisztet, és jól elkeverjük. A tojásfehérjét felverjük kemény habnak, és a kukoricás anyaghoz könnyedén hozzákeverjük. Jól kizsírozott tepsibe öntjük. Tetejét megszórjuk vágott cukros dióval és megsütjük. De tehetünk rá kimagozott és apróra vágott aszalt szilvát is. Közepes nagyságú kockákra vágjuk, és porcukorral meghintve tálaljuk. 

Köleskásaprósza 1 bögre köleskása, 1/2 liter tej, 2 tojás, 2 evőkanál cukor, tojásnyi vaj, tojásnyi zsír, csipet só. A köleskását forró tejjel leforrázzuk. Ha kihűlt, hozzáadjuk a cukorral, vajjal kikevert tojássárgáját, jól elkeverjük. A tojásfehérjét felverjük habnak, és óvatosan hozzáadjuk. Jól kizsírozott tepsibe öntjük, a tetejét kevés zsírral és néhány kanál tejföllel meglocsoljuk. Forró sütőben megsütjük. Nagy kockára fölvágva, és cukorral meghintve tálaljuk. I A köleskásából készített prószát általában édesen fogyasztották. Régen gyakran, ma már csak ritkán készítik.

A tökmagolaj nagyon értékes tápanyag és vitaminforrás.

A napokban finom tökmagolajos savanyú káposztát készítettem, igazi téli vitaminforrás.

Nekem természetes a tökmagolaj használata, hiszen édesanyám, nagymama és az ö felmenői is mindig tartottak ilyen olajat a házban. A mi vidékünkön a szegek portáin napjainkban is termesztenek olajtököt. S része a mindennapi táplálkozásnak, a legkülönbözőbb ételeket ízesítik vele. Az olajtök – amit gyakran neveznek stájer töknek is, a kialakulásának helye miatt – termesztésének fő bázisa Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Magyarország területe. Hazánkban elsősorban az Őrségre jellemző ezért nevezik - az Őrség aranyának is. De a Göcseji-Hetési dombokon és falvakban is megtalálható.

Napjainkra a reformkonyha elengedhetetlen tartozékává nőtte ki magát. Magjának és olajának azonban további alkalmazásai is vannak. A népi gyógyászatban a mag alkalmazása már jó ideje fellelhető. Féregűzőként, húgyúti megbetegedések esetén használták elsősorban. A tökmagolaj gyógyító, jótékony hatásait az utóbbi évtizedekben számos tudományos kutatás igazolta. Élettani és orvosi szempontból a legértékesebb a héj nélküli magokból hidegsajtolással nyert olaj, hiszen így őrződnek meg az értékes tartalmi anyagok, így nem sérül a gazdag hatóanyag-tartalom.

Főbb alkotórészeit azonban érdemes részletezni.
Az olaj különösen gazdag telítetlen zsírsavakban, melyek, mint az egészséges táplálkozás alapkövei, fontos kiegészítői egy teljes, egészségtudatos életvitelnek, hiszen csökkentik az emelkedett koleszterinszintet, így csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, javítják az agyi keringést, hozzájárulnak a sejtek állapotának megőrzéséhez. A legfontosabbnak azonban az olaj ún. fitoszterol tartalma mondható, mely olyan növényekre jellemző hatóanyag, melyhez hasonló szerkezettel rendelkező molekulák az emberi szervezetben is találhatók. A többi növényi olajhoz képest egyedülállóan magas szintet elérő ún. delta-7-fitoszterol a kulcs a tökmagolaj jótékony hatásához, a prosztata és a húgyutak jóindulatú gyulladásos megbetegedései esetén, az irritatív, gyulladásos tünetek mérséklésében.

A növényvilágban páratlanul magas az olaj E-viamin és szelén tartalma, melyek szintén rendelkeznek antioxidáns hatással. Az E- vitamint természetes vágyfokozóként is számon tartják, a szelén szintén a prosztatagyulladás okozta tüneteket enyhíti. Az olaj további vitamintartalmának (B-, D-, C-vitamin) és nyomelemeinek (nátrium, kalcium, magnézium, réz, cink vas) köszönhetően az olajroboráló hatása miatt kiválóan alkalmazható betegségek utáni leromlott állapotokban, illetve a szervezet karbantartására. Összességében tehát a tökmagolaj fogyasztása akár salátaolajként, akár egy evőkanállal naponta hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez, a keringési rendszer normális állapotának fenntartásához, a szívinfarktus kockázatának csökkentéséhez.

A tökmagolaj nagyon értékes tápanyag és vitaminforrás.

Leginkább friss salátákhoz, ételízesítéshez, kevés olajon történő sütéshez, pároláshoz használják. Hosszan tartó sütés esetén az íze megmarad, de sok elveszik az olaj értékes összetevőiből. Karakteres ízével csínján kell bánni.

 

Két klasszikus recept:

Hordós káposzta-saláta: 2 fél marék savanyú hordós káposzta, 2 fej vöröshagyma, késhegynyi őrölt bors, 1/2 dl tökmagolaj, só. A hagymát megtisztítjuk, karikákra szeleteljük, gyengén megsózzuk, a káposztával jól összekeverjük, borssal megszórjuk, és tökmagolajjal meglocsoljuk. Göcseji disznótoros pecsenyéhez, köröm pörkölthöz, paprikás burgonyához kitűnő. (Régen Dél-Zalában nagyon elterjedt volt, de még ma is gyakran készítik.)

Tökmagolajos hagymás krumpli saláta: 75 dkg héjában főtt burgonya, 2 fej lila hagyma, 1/2 dl tökmagolaj, ízlés szerinti ecet, só, cukor, késhegynyi őrölt bors. Jó félliternyi ecetes- sós-cukros levet felforralunk, a főtt burgonyát meghámozzuk, és vékony karikákra szeljük.  A hagymát is megtisztítjuk, karikákra szeleteljük, gyengén megsózzuk, a burgonyával jól összekeverjük, ráöntjük az ecetes levet, borssal megszórjuk, és tökmagolajjal meglocsoljuk.

Tavaszi friss zöld salátára is ajánlom.